Sötét éj.

Most még kék az ég,
de eljő, hogy nagy sötétség veszi kezdetét.
Elvész minden ami szép s a sötétben nem látszik,
ahogy a kisgyermek arcán önfeledt mosollyal játszik.
Véget ér a világos gyönyör.
Helyette majd a sötétség gyötör.
Kinek nyűg és fájdalom,
kinek áldás és megváltás.
Légy bátor, most kérlek ne félj.
Addig légy boldog míg van rá esély.

Bejegyezte: Angerwit

"Az angyalokat az látja, aki elfogadja a fényt. És átszakítja a sötétség szövetségét"

Hazudj még!

Hazudj még kérlek, mond, hogy minden szép.
Hazudj még kérlek, mond, hogy soha nem jő el a vég.
Nézlek téged, s te nézel engem.
Hazudni nem mersz mert féltesz engem.
Pedig most nem kell más csak egy hazug szó,
mond hogy te leszel a megváltó.
Látom remegsz, s előtted össze roskadok,
csak egy hazug szót, mást nem akarok.

Bejegyezte: Angerwit

"Szilaj gyönyörnek vége is szilaj, lázába pusztul el, mint tűz s a lőpor, mely csókolódzva hal meg: lásd, a méz is csömörletes, mihelyt túlontúl-édes."

Küzdeni kell.

Csak egy pillanat.
Harcolunk bár minden megszakad.
Megyünk előre de lépteink merevek,
s a sok ember közt én is a földön heverek.
Felkel állnunk, nem adhatjuk fel
nehogy mindennek az elején vesszünk már el.
Fejemben harsog nagy emberek szava,
harcolni kell bár az élet kegyetlen és mostoha.
Tarts velem, küzdjünk míg lehet.
Hogy győzni fogunk, abban még kételkedek.
Tarts velem álljunk most fel,
küzdjünk, küzdjünk míg kell.
Lehet fájni fog, lehet sírni is kell,
de nem hagyom, hogy valaki
igaz álmok nélkül menjen el.

Bejegyezte: Angerwit

"aki átlépte már, csak az tudja, hol a határ.."