Mit látnak szemeim és mit nem.

Miközben a napfelkelte ragyog a szememben,
milliónyi gondolat cikázik a fejemben.
A múltra gondolok és gyorsan lapozok is tovább,
mert aki a múltban él az a világon a legbutább.
Eszembe jut a jövő és máris megrémülök,
mert ahogy az idő telik én is úgy vénülök.
Bár még fiatal vagyok és előttem az élet,
de nem tudom mit akarok, ezzel vetek ennek véget.
Nincsen már más csak én és a jelen,
egymáséi boldogan, ezt akarom, hogy legyen!
Tehát most ott vagyok ahonnan elindultam,
de valamiért úgy érzem felszabadultam.
Fel állok és hát fordítok most a Napnak,
bátran és boldogan nézek elébe ennek napnak!

Bejegyezte: Angerwit

"Amikor valami véget akkor egy új dolog kezdődik"

Ezt most tőlem neked

Melletted sokkal másabb az életem,
ha távol vagy tőlem azt kívánom:"Légy velem".
Hisz számomra a veled lét
gyönyörű és mese szép.
Mikor azt mondod, hogy: "szeretlek"
minden gondot és bánatot elfelejtek.
Remélem tudod és érzed,
hogy Mindennél Jobban SZERETLEK Téged!

Bejegyezte: Angerwit

"És igen, jól sejted, szerelem volt első látásra. Teljesen és visszafordíthatatlanul beléd szerettem. Tudtam, hogy az életem fordulatot vett abban a szent pillanatban, ahogy megláttalak."

Együtt, bár lassan márcsak egyedül.

Emlékszem mi történt nem is oly régen,
sokat beszéltünk, s ma már csak a képeid nézem.
Hetekkel ezelőtt még bátran harcoltunk,
de mára már szinte egymás ellen fordultunk.
Barátok vagyunk..vagyis lehet csak Voltunk.
A "háborúban" harc nélkül már szinte el is hulltunk.
Hogy harcolsz-e ez most a kérdés!
Elvakult fejeddel térdre hullsz és kész.
Örültem, hogy voltunk,
Légy boldog hisz ez volt a célunk.

Bejegyezte: Angerwit

"A barátság arany fonál ami, ha egyszer elszakad össze lehet ugyanúgy kötni, de a csomó megmarad."

Tűréshatár Vége.

Nap mint nap egy újabb harc,
félelmet sugárzik itt minden arc.
Vesztesként született meg ez a nép,
ebben a világban már a létezés sem olyan szép.

Térdre kényszerülve vagyok most a földön,
de erőt gyűjtök és nem állít meg ez a börtön.
Letépem csuklómat szorító láncomat,
hogy megtöröljem könnyek áztatta arcomat.
Gyilkos tekintettel nézek fel az égre,
hadat üzenek csak, hogy boldogságot hozzak erre a népre.
Elindulok a harcba, ha kell egyedül,
és győzni fogok, kerül amibe kerül!

Bejegyezte: Angerwit

“Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot.”

Semmi sem tarthat örökké

Íme most eljött a vég.
Mindketten tudtuk egyszer úgyis utolér.
Menekültünk előle fejvesztve untalan,
rideg éjszakákon emiatt voltam nyugtalan.
Változtak a dolgok,de mi változtatni nem tudtunk.
Így hát mi magunk is a problémáinkba fulladtunk.
Eljött az idő, hogy azt mondjam vége.
Az élet tovább halad a létünk elválásának ellenére.
Tovább kell lépni, hisz a múltban nem élhetünk,
mert akkor nem lesz se jövőnk se jelenünk.

Bejegyezte: Angerwit

"Nem mindenki azért megy el, mert el akar menni.. van aki azért megy el mert már nincs értelme tovább maradni."

Senki se hibátlan.

Szívemben ezernyi érzés kavarog,
érzem, hogy nyakam körül szorul a hurok.
Fáj a lét ebben a világban
hol körülöttem senki se hibátlan.
Fáj látni hogy aki eddig az életet jelentette
lassan eltűnik a messzeségben
Már szinte csak egy folt mi még látszik belőle,
de számomra örökre megmarad az emléke.
Hatalmas súly ez mi nyomja most lelkemet,
de vannak még emberek kik e súlyt cipelni segítenek
Remélem bennük még bízhatok
habár ők se hibátlanok..

Bejegyezte: Shad Woonsay

"Rájövök apránként, hogy nem bírom tovább. Nem tudok már hinni s remélni, remélni egy életen át. Nem tudom hazudni: jól vagyok. Mosolyogni mindenkire. Mikor belül meghalok!"

Nem vagyok egyedül.(Remélem)

Az ajtó bezárult, közelednek a falak,
nincs itt már más, csak én és egy sötét alak.
Szűkül a szoba, lassan itt az utolsó perc
és én még nem tudom ki vállalta,
hogy velem együtt vesszen most el.
Akárhogy nézem sajnos nem látom,
hogy felfedje alakját meg kell várnom.
Abban a tudatban vesszek el, hogy volt ki szeretett,
hogy volt ki az utolsó pillanatban is velem nevetett?
Az nem lehet, tudnom kell,
hogy ki adja életét csak, hogy velem vesszen el.
Csak várok míg felfedi magát,
és kéz a kézben vesztjük el majd ezt a csatát.

Bejegyezte: Angerwit

"Ha lépsz, gondold meg minden léptedet, mert van, amikor visszalépni nem lehet."

Mit sem érnek most a szavak.

Mit mondhatnék?
Mindent tudsz amit tudnod kell.
Vagyis remélem.

Bejegyezte: Angerwit

"Elengedni valakit nem azt jelenti,hogy megszűnik a fájdalmad.
Amíg szereted,fájni is fog a hiánya.
Ez nem baj.Attól még elengedheted.
Sírva búcsúzunk egymástól,s ha igazi a szereteted,
ez egy jó sírás.Elválasztva lenni bárkitől is,akit szeretünk:
fáj.Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...)
Az elengedés nem azt jelenti,hogy az ember szíve kihűl.
Nem azt jelenti,hogy elfelejtem örökre.Nem közönyt jelent.
Az elengedés azt jelenti,hogy hagyom őt szabadon repülni,
szállni,a maga útján - abban a biztos reményben,
hogy visszatalál majd hozzám.De amíg nincs itt,mindig hiányzik.És fáj"

Fájó Emlékek Ezrei Tépnek Most Szét.

Szívem fáj lelkem darabokra szakad,
Nincsennek rá vigasz szavak.
Testem remeg, rosszul vagyok
megszólalni nemtudok.
Valami történt, valaminek vége.
Ki került a pont a mondat végére.
Sajnálok mindent.

Bejegyezte: Angerwit

"Búcsúzni könnyű,de feledni nehéz. Mert a szív a múltba ezerszer visszanéz. Meglehet, hogy könnyen nevetve búcsúzunk. Mégis fájni fog ,ha újra találkozunk. Nem tudja senki, hogy erről ki tehet, de akkor majd búsan lehajtod a fejedet. Megállnál százezerszer, ám mégis tovább lépsz, mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz."

Egy mosollyal kezdődött!

Gyönyörű vagy mint a nap,
ha veled beszélek szívemből öröm fakad.
Nem tagadom imádom a mosolyod,
mikor rád gondolok szívem hevesebben dobog.
Aranyos vagy és szeretni való,
a világon nincs még egy hozzád hasonló.

Bejegyezte: Angerwit

"A szerelem először egy tekintet, azután egy mosoly, azután egy szó, egy ígéret, egy találkozás."

Újabb nap virradt.

Felébredtem és láttam,
az utca fénnyel telt meg a hajnali homályban.
Idebent még sötétség honol,
bár odakint már lassan a tűző nap tombol.
Az idő telik szinte már rohan,
nélküled az élet szomorú és boldogtalan.

Bejegyezte: Angerwit

"Láttam egy álmot, harcoltam érte, elhagyott erőm, feladom.. VÉGE"

Minden ember más!

Miért olyan nehéz felfogni,hogy minden ember más.
Ebből adódik a más és más élethez való viszonyulás.
Nekem ez jutott más embernek más.
Fogd fel és basztass valaki mást!

Bejegyezte: Angerwit

"Az az igazság, hogy minden hazugság"

Dalunk messze száll

Kérésre írok egy aranyos vidám verset is:

Micimackót nézve jó a kedvem,
hogy ilyen jót mikor láttam utoljára már el is feledtem.
Tigris és a kis mackó énekel,
Angerwit és Barbi velük együtt dalra kel.
Vidám dalunk messze száll,
a sok pajtás már sorban áll.
A sok barát veszi már a jegyet,
hisz mi adjuk most a koncerteket.

Tessék Barbi.
Bejegyezte: Angerwit

"Evezz-evezz az élet tengerén, de ki ne köss a bánat szigetén. Legyen erőd tovább evezni a boldogság szigetén kikötni."

Táncolj velem.

Fogd meg a kezem kérlek
s táncolj velem míg el nem jön a végzet.
Ígérem neked csodás lesz ez a tánc,
nem kell már, hogy földhöz kössön egy rozsdás lánc.
Ha nem tudsz táncolni az se baj,
karolj belém és én vezetlek majd.
Ne érdekeljen, hogy mindenki minket néz,
egyszer élünk, légy bátor és merész.

Bejegyezte: Angerwit

"Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne,
Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.”

EzVan

-Félsz tőlem?
-Igen.
-Akkor jó!

Félni tőlem nem gyávaság, okosan teszed ha időben meghátrálsz.
Ismerj meg ha tudsz, de tudom h előbb-utóbb úgyis elfutsz.
Nem vagyok őrült.Csak egy ember vagyok, élek és alkotok.
Más vagyok mint a többi, nem egy tömeg gyártásos gyárból löktek ki.
Lépj közelebb ha mered, még 1 lépés és elrettentelek.
Illik tudni hol a határ, nehogy későn ébredj rá mit is akartál.

Bejegyezte: Angerwit

"Furcsa az élet és furcsák az emberek, letépném a láncokat de hidd el nem lehet"

Perfection*Doll

Sok ember számára csak egyszerű, a sorból kiálló emberek.
De számomra a minden.
Amilyen gyorsan jöttetek sajnos olyan gyorsan tovább is áltatok.
De szívemben nyomot hagytatok.
Elfeledni nem foglak titeket soha,
az együtt töltött percek hada,
az új barátok boldogsággal eltöltő szava.
Egy család ki kiáll a másikért.
Egy család ki harcol a boldogságért.
Ez nem csak egy klub volt,
ez egy család volt,
ami mára már csak az emlékünkben él.
Szívünkben még ott a remény,
hogy a veletek töltött boldog pillanat valaha újra visszatér.

Bejegyezte: Angerwit

"Ezernyi emlék, mely nyomot hagyott bennem. Sok millió szó, melyet felidézve könnyes lesz szemem. Csillagnyi mosoly, melyet ti szereztetek nekem, köszönöm Perfection*Doll, hogy voltál nekem."

Sötét éj.

Most még kék az ég,
de eljő, hogy nagy sötétség veszi kezdetét.
Elvész minden ami szép s a sötétben nem látszik,
ahogy a kisgyermek arcán önfeledt mosollyal játszik.
Véget ér a világos gyönyör.
Helyette majd a sötétség gyötör.
Kinek nyűg és fájdalom,
kinek áldás és megváltás.
Légy bátor, most kérlek ne félj.
Addig légy boldog míg van rá esély.

Bejegyezte: Angerwit

"Az angyalokat az látja, aki elfogadja a fényt. És átszakítja a sötétség szövetségét"

Hazudj még!

Hazudj még kérlek, mond, hogy minden szép.
Hazudj még kérlek, mond, hogy soha nem jő el a vég.
Nézlek téged, s te nézel engem.
Hazudni nem mersz mert féltesz engem.
Pedig most nem kell más csak egy hazug szó,
mond hogy te leszel a megváltó.
Látom remegsz, s előtted össze roskadok,
csak egy hazug szót, mást nem akarok.

Bejegyezte: Angerwit

"Szilaj gyönyörnek vége is szilaj, lázába pusztul el, mint tűz s a lőpor, mely csókolódzva hal meg: lásd, a méz is csömörletes, mihelyt túlontúl-édes."

Küzdeni kell.

Csak egy pillanat.
Harcolunk bár minden megszakad.
Megyünk előre de lépteink merevek,
s a sok ember közt én is a földön heverek.
Felkel állnunk, nem adhatjuk fel
nehogy mindennek az elején vesszünk már el.
Fejemben harsog nagy emberek szava,
harcolni kell bár az élet kegyetlen és mostoha.
Tarts velem, küzdjünk míg lehet.
Hogy győzni fogunk, abban még kételkedek.
Tarts velem álljunk most fel,
küzdjünk, küzdjünk míg kell.
Lehet fájni fog, lehet sírni is kell,
de nem hagyom, hogy valaki
igaz álmok nélkül menjen el.

Bejegyezte: Angerwit

"aki átlépte már, csak az tudja, hol a határ.."

Nézz rám.

Nézz rám... s lépj közelebb.
Nézz rám... s ölelj meg.
Nézz rám... s ejts egy könnyet.
Nézz rám... s fordulj el.
Nézz rám... s csendben lépj tovább.
Valami megváltozott, s ezért kérlek..
..Ne nézz rám, ne lépj közelebb, ne ölelj meg,
ne ejts könnyet csak fordulj el és csendben lépj tovább.

Bejegyezte: Angerwit

"Egyetlen egy éjjel semmi más,ahogy megjött,úgy ment tovább...."

Soha nem feledlek!

Egy ember kit nem láttam soha,
egy ember kire ha gondolok arcomat könny mossa.
Szeretni egy embert kit soha nem ismertél,
bízva benne, hogy egyszer talán vissza tér.
Bár tudom jól ez nem válhat valóra,
hisz ő már rég felszállt az égi "hajóra",
mi vissza nem hozza soha,
az élet velem kegyetlen és mostoha.
Emlékek hada amik törnek rám
szeretlek örökké egyetlen édesapám!

Bejegyezte: Angerwit

"Egy lélegzet a lét,egy másik a halál,de a lélek él tovább."
"Valaki végleg elmehet,
őrizd meg emlékét, és el ne feledd,
így majd veled lesz mindig, lelke szabadon száll,
vár a túlsó parton, hol nincsen határ."

Álarc/Emlékek

A múlt már elmúlt"
-Szokták mondani.
Igen, lehet már elmúlt, de mikor minden nap minden pillanatban ezer meg egy
fájdalmas emlék gyötri szívemet nehéz boldognak lenni.
Fájdalmak ezrei, emlékek titkos részei törnek meg engem minden percben.
Vannak titkok mit senkivel meg nem osztok, amitől vérzik szívem de arcom mosolyog, hogy ne lássák, hogy minden pillanatban össze török.
Szörnyű dolog álarcot viselni.
Fájdalmas dolgokon hamisan nevetni, csak azért, hogy azt higgyék, hogy a fájdalom számomra semmi.
De sajnos én is csak hazudok mikor azt mondom -
"Köszi jól vagyok"
Arcom súgja boldog vagyok.Szívem súgja majd meghalok.
Más vagyok mint amit látsz.
Egy egyszerű, mindig boldog srác.
Nem.Ez nem én vagyok.Terhem nehéz majd megszakadok.
De kívülről napfény pompában ragyogok.
Ez a baj, amit mutatok azzal csak hazudok.
Ami történt el nem feledem, lehet fel emészt de nekem ez a mindenem.

Bejegyezte: Angerwit

"...Ahogyan egyre többet beszélgettünk rájöttem, hogy ő valójában nem ilyen.
Felvett egy maszkot amit a külvilágnak mutat, hogy az élete könnyebb legyen.
Ő is tud nevetni, amikor belül sír.
Ő is tudja milyen, ha a múlt sérelmei elkísérik életünket...."