Egy ember kit nem láttam soha,
egy ember kire ha gondolok arcomat könny mossa.
Szeretni egy embert kit soha nem ismertél,
bízva benne, hogy egyszer talán vissza tér.
Bár tudom jól ez nem válhat valóra,
hisz ő már rég felszállt az égi "hajóra",
mi vissza nem hozza soha,
az élet velem kegyetlen és mostoha.
Emlékek hada amik törnek rám
szeretlek örökké egyetlen édesapám!
Bejegyezte: Angerwit
"Egy lélegzet a lét,egy másik a halál,de a lélek él tovább."
"Valaki végleg elmehet,
őrizd meg emlékét, és el ne feledd,
így majd veled lesz mindig, lelke szabadon száll,
vár a túlsó parton, hol nincsen határ."
2009. április 21., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése